Eladóként, vásárlóként és befektetőként is aktívak a külföldiek a hazai ingatlanpiacon!

Vissza

A külföldiek tehetnek mindenről, ami Budapesten történt? – teszi fel a kérdést Magyarország egyik vezető gazdasági portálja a portfolio.hu egy ingatlanpiaci cikkében.  A válasz szerint nagy szerepet játszhattak a külföldi lakásvásárlók az ingatlanárak emelkedésében.

Az árakat a külföldiek húzták fel?

A külföldi lakásvásárlók aránya az ország nagy részén ugyan mindössze 2-3 százalék között mozgott, a főváros belső kerületeiben 22-27 százalékos volt részesedésük. Sokan alternatív befektetési lehetőséget láttak az ingatlanpiacban, és kiadási céllal vásároltak lakást, így a lakásárak válság utáni megugrásában jelentős szerepet játszott a befektetők részéről megnyilvánuló érdeklődés is különösen Budapesten. Az árakra nagy hatást gyakorolt a befektetési célú lakásvásárláson belül is az Airbnb-hullámnak nevezett ingatlanpiaci jelenség.  2016-ban azonban az Airbnb-láz már veszített a lendületéből, a piac telítődése miatt sokaknak már nem érte meg a rövid távú lakáskiadást választani, ennek ellenére az árak tovább szárnyaltak a belső kerületekben.  A jelenségben nagy szerepet játszhatott, hogy a budapesti belváros a külföldi vásárlók körében is nagy népszerűségre tett szert. A drágulást látva a külföldiek is igyekeztek meglovagolni a felívelés keltette hullámot. A külföldi vásárlók aránya Budapesten volt a legmagasabb, ahol vásárlók 8,6 százaléka volt nem magyar állampolgár, a második helyen pedig - vélhetően az osztrák határ közelsége miatt - az Észak-Dunántúli régió állt.

A külföldi lakásvásárlók megoszlása budapesti kerületenként

A külföldi vásárlók érdeklődése azonban Budapesten belül is erős megosztottságot mutatott, ugyanis a belváros magasan lekörözte a többi kerületet a külföldi által megvalósított tranzakciók terén:

  • a VII. kerületben a vásárlók közel 22 százaléka nem volt magyar állampolgár
  • a VI. kerületben az arányuk több mint 25 százalékos volt
  • az V. kerületben elérte a 27 százalékot.
  • a VIII. kerület esetében arányuk meghaladta a 14 százalékot
  • az I. kerületi ingatlanoknál pedig elérte a 11 százalékot.

Kik vásárolnak?

„Több mint háromezer unión kívüli állampolgár szerzett tavaly ingatlant – elsősorban lakást – Magyarországon. A vásárlók harmada kínai, de sok orosz is volt a vevők között” – tudósított a magyaridők.hu a Miniszterelnökség által közzétett dokumentumra hivatkozva:

  • Kínaiak: a nem uniós állampolgárok közül a kínaiak voltak a legaktívabbak: 1213 ingatlant vásároltak, főként Budapest II., V., VI., VII., X. és XIII. kerületében. (Korábban egy blogposztunkban már mi beszámoltunk erről a jelenségről részletesen.)
  • Oroszok: 446 orosz ingatlanszerzését regisztrálták tavaly, akik a fővároson kívül főként Hévízen vásároltak. A gyógyvize miatt világhírű településen 2016-ban 58 nem uniós állampolgár vett ingatlant, köztük 44 orosz. 
  • Ukrán, izraeli, amerikai és török vásárlók: országszerte százas nagyságrendben jelentek meg.

Mit vásárolnak?

„Az eladó ingatlanok közül az 50 millió forintnál olcsóbbakat keresik leginkább, a kiadó lakásokért pedig havonta átlagosan akár 250 ezer forintot is fizetnének a külföldi bérlők. Az szakértők szerint a népszerűbb lokációkban, elsősorban Budapesten az áremelkedés miatt a drágább lakások piacán erősödhet a külföldi vevők szerepe” – ismertette a hvg.hu. Többségük tőkeerős vásárlónak számít, akik nehézség nélkül kifizetik még az utóbbi években megemelkedett árakat is. A külföldiek eladóként is aktívak, az említett három évben nagyságrendileg 15 ezer ingatlantól váltak meg – derül ki a hvg.hu összefoglalójából.

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Egyszerűen adja meg email címét

Eladná ingatlanát?

Irodánk kiterjedt nemzetközi és magyar ügyfélkörének, valamint tapasztalt, profi értékesítői csapatának köszönhetően átlagosan 10-15 ingatlan eladását bonyolítja le havonta.

Megbízás küldése