Hogyan változott az elmúlt években a lakáspiac? Milyenek a kilátások 2017-re? Milyen tényezők hatnak a lakásárak alakulására? Többek között ezek a kérdések merültek fel a 2016-os Property Investment Forum lakáspiaci szekciójában. Nézzük meg a legfontosabb befolyásoló tényezőket!
1. További újépítésű projektek megjelenése
- 340.000 nm új lakás építését tervezik a következő 1-2 évben.
- Az építkezési költségek 25-30 százalékkal emelkedtek, de a bevételi oldal is növekedett.
- A piac tudja szabályozni magát, vagyis az árak csak addig emelkedhetnek, amíg lesz valaki, aki ilyen magas áron meg is vesz őket.
- A prognózisok szerint elképzelhető, hogy nagy használt lakás hullám várható mielőtt kijönnek az új lakások a piacra.
- Budapesten belvárosa újra vonzó lett, de az agglomerációnak továbbra is fontos szerepe maradt.
- Felmerül a kérdés, hogy okoz-e jelentős csúszásokat a szakmunkások hiánya a projektek befejezésében és a lakások várható átadásában?
- Újdonság a külvárosi projektek is megjelenése (például a Metrodom 600-600 lakásos társasházat épít Újpesten és a X. kerületben).
- Bár rengeteg fiatal megy külföldre, de sokan hazaküldik a kint megkeresett pénzüket, és számos külföldi fiatal vásárol lakásokat.
2. Jelentős állami szerepvállalás
Az állam szerepvállalása a mostani lakásboomban is jelentős volt. Míg korábban például ott volt a szocpol addig napjainkban az áfacsökkentés és a CSOK hatására indult emelkedésnek a lakáspiac, sőt, még jobban beindult a CSOK, amióta a tervrajzról való vásárlást is engedélyezték. Tartósan alacsony inflációs környezet és tartósan alacsony kamat környezet várható.
Nagy kérdés, hogy a 2018. tavaszi országgyűlési választások kapcsán milyen változások várhatóak:
- Meghosszabbítják-e esetleg az alacsony áfát 2019 után, ami megint fellendítheti az ingatlanfejesztési kedvet?
- Tovább lazítják-e a CSOK feltételeit vagy esetleg más lakástámogatás megjelenik-e mint kampány elem?
3. Az Airbnb-s lakáskiadás szabályozása
- Akár erősebb állami szintű szabályozás is várható a szálloda-lobbi miatt.
- Kérdés: joggyakorlattá válik-e a társasházi lakások rövid távú kiadásának betiltása?
- Mindezek visszavethetik az Airbnb-s lakáspiacot és visszaállhatnak befektetők a hagyományos hosszú távú bérbeadásra.
- Hosszú távú következménye a bérleti díjak alakulásában is megmutatkozhat.
- A vásárlók 70-80%-a befektető a belvárosban a Duna House friss felmérése szerint.
4. Sokkal több a hozzáférhető információ
- Már a vásárlók is rengeteg szakmai információhoz hozzáférhetnek és így megfontoltabban választanak.
- Míg a korábbi lakásboom idején sokan hitelből vásároltak lakásokat, most azonban 75-80 százalék a készpénzes vásárlók aránya, akik sokkal tudatosabb vevők és ez a piacon is látszik.
- Nemcsak a vásárlók, hanem a fejlesztők és a bankok professzionálisabbak és tudatosabbak lettek.
5. Mi a helyzet a lakásáfával?
- A fejlesztők az elkövetkezendő 2,5 éves periódusra terveznek, hiszen 2019. december 31-től újra 27 százalék lehet lakásáfa.
- Bár van remény, hogy esetleg a kedvezményt meghosszabbítják, de ez a bizonytalanság a fejlesztések folyamatosságát is megtörhetik.
- Kérdés az is, hogy be tudják-e fejezni 2019. december 31.-ig a lakásokat, amikor az ÁFA 5%–ról visszaáll 27%-ra, ami áthúzhatja a fejlesztők számításait és eredményezhet egy megtorpanást is a piacon.
(Forrás: Tower Property Kft. saját jegyzete és http://www.penzcentrum.hu/otthon/)
