Nemzeti stadiont avattak Budapesten 66 év után megint. Az este hét órakor kezdődő mérkőzéssel nyílt meg Közép-Európa legnagyobb és legkorszerűbb ilyen létesítménye. Magyarország és Uruguay küzdöttek meg a focipályán a Puskás Arénában.
A méret
A teljes alapterülete az új stadionnak 208.010 négyzetméter, amelyből az épület beépített alapterülete 60.703 négyzetméter. A legmagasabb pontja 50,7 méter magas, a legnagyobb szélessége 261,3 méter, a legnagyobb hosszúság 316,5 méter. A küzdőtér teljes területe 11.150 négyzetméter, nem épült köré futópálya.
A lelátót három karéjban helyezték el a pálya körül, ennek az alapterülete 36.347 négyzetméter és 57.142 négyzetméteres tető fedi, ami az alsó karéjt nem fedi már. Ez a 67-68 ezer ember befogadására kitalált hely hatalmas, főként akkor, amikor a meccs előtt mindenki egyszerre akar bemenni, utána pedig távozni. Fürjes Balázs hangsúlyozta, hogy ez egy minden elemében magyar projekt, és nagyon figyelemreméltó, hogy a hazai építőipar ott tart szakmailag, hogy ezt probléma nélkül meg tudták oldani.
Visszaidézi a régi stadiont
Az építtetők legfőbb törekvése az volt, hogy minél jobban felelevenítsék a régi stadion képét a látogatókban. Az első elképzelés szerint a régi stadion az újba ágyazva jelenne meg, de ezt az ötletet végül elvetették. Skardelli György 2013-ban kifejtette, hogy az új probléma nélkül megszerkeszthető lett volna a régi stadionon belül, és ez a megoldás amellett, hogy olcsóbb nem lenne telken belül szorongás sem, és a kihasználtság is jobb lenne. Ugyan ez a vízió nem valósult meg, de számos más elem emlékeztet a régi Népstadionra.
A kezdőkör például ugyanott maradt, nem mozdították el, a toronyépület pedig, ahol majd a Puskás Múzeum kap helyet, ugyanúgy a szoborpark felöli oldalon található, és 38 pilon az eredeti mintájára készült.
A környezettudatosság is szerepet kapott az építkezés folyamán, mivel az elbontott Népstadion betonját nem lerakóba hordták, hanem a helyszínen újrahasznosították és beépítették az új létesítménybe.
Összeállítás
A három év alatt 15 ezer ember dolgozott ezen az építkezésen, és a következő anyagokat használták:
- 19 ezer tonna betonacélt (ez elég lenne 75 darab tízemeletes lakótelepi ház megépítéséhez),
- 150 ezer tonna betont,
- 12 ezer tonna gyártott acélszerkezetet (ebből kétszer kijönne az Erzsébet híd)
- 1700 kilométer kábelt (megközelítőleg ez lefedné a Budapest–Ankara távolságot).
A legnagyobb kihívás
A legnagyobb kihívást a tetőszerkezet jelentette, amelyhez speciális darura volt szükség. A 650 tonnás, lánctalpas darunak építettek egy 30 méter széles, nagy teherbírású utat.
Európa szinten ez mit jelent
Az új Puskás Aréna Európa 19. legnagyobb befogadóképességű stadionja 67.155 ülőhellyel. A környező országokban ennél csak kisebb stadionok vannak; a bécsi Ernst Happel 53 ezer, a ljubljanai Stozice 16 ezres befogadóképességű.
Az új Puskás Aréna közepes árszínvonalú, Fürjes Balázs, a stadion építését felügyelő, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár szerint a beruházás összesen nettó 150 milliárd forintból valósult meg.
„A legdrágább szint felesleges lett volna, és Magyarország nem is engedhette volna meg magának” – mondta az M4 Sportnak. Ebből az összegből 142,85 milliárd ment el az arénára, 7,15 milliárd az öt százaléknyi tartalék, és 40,5 milliárd az áfa a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja szerint.
Az élmény
A Portfolió cikkírói a helyszínre látogattak, és tágas, minimalista épületnek írták le az új stadiont. A szurkolók morajlásától vált egészen különlegessé az esemény. A büféknél és a mosdóknál kisebb sor várakozott, de az elmondásuk szerint ez nem tér el egy bolti leárazás következtében kialakuló sortól.
A kijutás nagyon fegyelmezetten és rendben zajlott, a metrónál a rendőrök átvették az ellenőrök helyét, hogy a hömpölygő embertömeg gond nélkül átjuthasson, így a jeggyel közlekedőknek volt egy szerencsés napjuk.
A Magyarország-Uruguay meccs 1-2-re zárult, az új stadion első gólját Edinson Cavani, az első magyar gólját Szalai Ádám szerezte.
Források: